A gyermekek pénzügyi tudatossága

Sok szülő gondolkodik el azon, hogyan tanítsa meg a gyermeként már egészen fiatal korban a pénz szabályaira. Hisz nem lehet rögtön a CashFlow 101-el, tőkeépítéssel és a befektetések világával kezdeni. 🙂 Az már egy következő lépcsőfok. Mai blogcikkünk az egészen fiatal korosztálynak szól.

1. Különbség az „akarom” és „szükségem van rá” között

Az ilyen témát mindig jó családi szinten kezdeni. Beszéljetek róla, hogy mik azok a dolgok, amik a “szükségem van rá” kategóriába kerülnek, például a kenyér, tej, autó szervizelése stb. és mik az “akarom” típusúak, amik nem feltétlenül szükségesek. Mondjuk egy nagyobb tévé vagy egy tizedik új cipő. Ez után játékká változtathatod az egész beszélgetést. Menjetek körbe a házban, mutass rá néhány dologra és beszélgessetek róla, hogy ez melyik kategóriába esik. Persze nem lepődnénk meg, ha a konyhába érve a csokoládéra az lenne a felelet, hogy az létfontosságú dolog. 🙂 Ezt a bizonyos játékot vásárlás közben is kipróbálhatjátok.

2. A hozzáállás fontossága

Nagyon megosztó téma szokott lenni, hogy jó ötlet-e azért zsebpénzt adni a gyereknek, ha elmosogat vagy segít apróságokban a ház körül. Sokan úgy gondolják, hogy nem, mert akkor rászokik, hogy csak akkor csinál meg valamit, ha pénzt kap érte. Ezt viszont nem csak így lehet megközelíteni. Ez sok esetben inkább a hozzáálláson és a szülők útmutatásán múlik. Gondolj csak bele, mi felnőttként mit csinálunk. Dolgozunk azért, hogy pénzt keressünk, de közben a viselkedésünket is az adott helyzethez igazítjuk, hogy bizalmat és tiszteletet nyerjünk el. A legegyszerűbb példa erre egy állásinterjú vagy az, hogy (jó esetben) nem osztunk meg mindent ész nélkül a közösségi médián indulatból.

Jó ötlet lehet ház körüli segítséghez kötni a gyermek zsebpénzét vagy bármilyen jutalmát. Ez azt is megtanítja neki, hogy nem privilégium az, hogy neki valami jár, jelen esetben a zsebpénz, hanem Neki is tennie kell érte és megfelelő döntéseket kell hoznia a viselkedésével kapcsolatban. Például nem ott hagyja a morzsákat szétszórva az asztalon evés után, hanem a kis tenyerébe sepri és kidobja.

3. A választási lehetőség „ára”

Míg számunkra értelemszerű a költségvetés és hogy mit vehetünk meg és mit kellene a pulton hagynunk, a gyerekek egészen más perspektívából látják a világot. Amíg nem magyarázzuk el nekik, hogy miért engedjük meg, hogy bizonyos dolgokat a kosárba tegyen, máskor pedig miért parancsolunk vissza egy csomag cukrot a boltban oda, ahonnan elvette, addig bizony igazságtalanul viselkedünk, hisz indoklás nélkül megmondjuk mit lehet és mit nem, ő pedig nem érti. A gyerekek okosak, szükségük van rá, hogy a döntési folyamat részesei legyenek és meg kell tanulniuk kompromisszumot kötni.

4. Tanítsd meg rá, hogy dolgozzon meg a céljaiért

Ahelyett, hogy körül írnám a témát, elmesélek inkább egy rövid történetet, ami az egyik szupermarketben esett meg. Egy anyuka az 5-6 éves fiával szándékosan a játéksoron halad át. A kisfiú megáll és rögtön rábök egy tízezer forintos játékra, hogy ő azt szeretné. Erre az anyukája megkérdezte, hogy mennyi pénze van a malacperselyében?

– Kétezer-ötszáz forintom! – Felelte a kisgyermek büszkén.

– És mennyibe kerül a játék? – Erre a fiú már elgondolkodott.

– Meg tudod venni nekem? Vagy a Télapó!

– Igen, megkaphatod a Télapótól. De várnod kell a következő karácsonyig vagy pedig megtervezhetjük te és én, hogy hogy fogod összegyűjteni a maradék 7500 forintot. – Vagyis mindkét opcióval várnia kell a gyereknek, nem kapja meg azonnal azt, amit akar (akar, de nincs szüksége rá, ugyebár). Ez egy remek lehetőség arra, hogy felelősséget és önuralmat tanuljon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük